Vezetői összefoglaló

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (NFRD) felülvizsgálatáról szóló javaslat hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (NFRD) előírja, hogy egyes nagyvállalatoknak beszámolót kell készíteniük a szociális, foglalkoztatási és környezetvédelmi kérdésekre, az emberi jogokra, a vesztegetésre és a korrupcióra vonatkozó információkról. Jelenleg a vállalatok által jelentett információk nem felelnek meg a felhasználók (befektetők, civil társadalom és mások) igényeinek. Néhány vállalat, amelytől a felhasználóknak információkra van szüksége, nem jelenti azokat. Még ha a vállalatok jelentenek is információkat, azok általában nem kellően relevánsak, összehasonlíthatóak, megbízhatóak, könnyen hozzáférhetőek illetve használhatóak. Várhatóan jelentősen növekedni fog a nem pénzügyi információk iránti felhasználói igény, ezért ezek a problémák fokozódni fognak. Az a tény, hogy a befektetők és a civil társadalom számára nem áll rendelkezésre megfelelő nem pénzügyi információ, befektetési kockázatokat teremt, akadályozza a fenntarthatósági válság kezelését szolgáló tevékenységekbe irányuló tőkeáramlást, továbbá a vállalatok társadalom felé történő elszámoltathatóságát illetően hiányosságokat okoz. A beszámolók elkészítőinél (közzétevő vállalatoknál) szükségtelen költségek keletkeznek, mert nem egyértelmű, hogy miről kell beszámolniuk, és bizonytalanság övezi azt, hogy az érdekelt felek milyen információkat kérnek a vállalatok nyilvános beszámolóiban szereplőkön kívül. Ennek egyik oka a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv rugalmassága és az, hogy az nem eléggé specifikus. Ehhez hozzáadódik, hogy sok, egymást átfedő beszámolási standard és keret létezik, következésképpen nincs konszenzus arra vonatkozóan, hogy a vállalatoknak miről kell beszámolót készíteniük.

Mi e kezdeményezés várható eredménye?

E kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy azok a vállalatok, amelyektől a felhasználóknak nem pénzügyi információkra van szüksége, jelentsék ezeket az információkat, és hogy a jelentett információk relevánsak, összehasonlíthatóak, megbízhatóak, könnyen hozzáférhetőek és használhatóak legyenek. Célja továbbá, hogy csökkentse a beszámolók elkészítőinél felmerülő szükségtelen költségeket. A kezdeményezés révén a befektetők jobban értékelhetik a befektetések fenntarthatósági kockázatait és hatásait, ezáltal magánforrások mozgósíthatók az európai zöld megállapodás támogatása érdekében. Hozzájárul a tőkepiaci unió kiteljesítéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi a befektetők számára, hogy EU-szerte hozzáférjenek a befektetést befogadó vállalatoktól származó, összehasonlítható nem pénzügyi információkhoz. Megerősíti továbbá a vállalatok és a társadalom közötti társadalmi szerződést azáltal, hogy elszámoltathatóbbá teszi a vállalatokat a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásuk tekintetében.

Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépés?

Csak uniós szintű fellépéssel biztosítható a jelentett nem pénzügyi információk összehasonlíthatósága az egységes piacon, valamint a beszámolási követelmények koherenciája az NFRD és a fenntartható finanszírozással kapcsolatos beszámolásról szóló más jogszabályok (például a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet és a taxonómiai rendelet) között. Unió-szerte olyan közös szabályokra van szükség, amelyek csökkentik annak kockázatát, hogy a különböző tagállamokban eltérő beszámolási követelményeket alkalmaznak, ami további költségeket róna a határokon átnyúlóan működő vállalkozásokra és aláásná az egységes piacot. Emellett az uniós beavatkozás nagyobb súlyt adhat az EU-nak a nem pénzügyi információkra vonatkozó beszámolással kapcsolatos globális szakpolitikai fejleményekben.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített alternatíva? Miért?

A hatásvizsgálat a következő három kérdésre összpontosított: 1) standardizálás, konkrétan: szükséges-e a nem pénzügyi információk jelentésére vonatkozóan uniós standardokat kidolgozni és elő kell-e írni a vállalatok számára azok használatát?; 2) bizonyosság, konkrétan: kell-e bizonyosságot szerezni a jelentett nem pénzügyi információkról és ha igen, milyen szintű bizonyosságot? és 3) hatály, konkrétan: milyen típusú vállalatokra terjedjenek ki a beszámolási követelmények? Az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva szerint: (1) az NFRD hatálya alá tartozó valamennyi vállalatnak az uniós standardoknak megfelelően kell jelentenie az információkat; (2) az összes ilyen vállalatnak korlátozott bizonyosságra kell törekednie a jelentett nem pénzügyi információk tekintetében, és felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés teszi lehetővé annak felmérését, hogy szükséges-e (magasabb szintű, alaposabb vizsgálatot igénylő) megalapozott bizonyosságra törekedni középtávon; és (3) az NFRD hatályát ki kell terjeszteni valamennyi nagy korlátolt felelősségű társaságra és a tőzsdén jegyzett vállalatok többségére. A kompromisszumot elsősorban az jelenti, hogy egyfelől a tágabb hatályú, szigorú beszámolási és bizonyossági követelmények ugyan jóval hatékonyabban elégítik ki a felhasználók igényeit, azonban a beszámolók elkészítői számára költségesebbek, másfelől viszont a szűkebb hatályú, kevésbé szigorú beszámolási és bizonyossági követelmények kevésbé hatékonyan elégítik ki a felhasználók igényeit, de rövid távon a beszámolók elkészítői számára kevésbé költségesek. Az előnyben részesített alternatíva a lehető legalacsonyabb költség mellett valósítaná meg a kezdeményezés célkitűzéseit.

Ki melyik alternatívát támogatja? 

A felhasználók (befektetők, civil társadalom és mások) általában támogatják a szigorúbb beszámolási és bizonyossági követelményeket és a tágabb hatályt, míg a beszámolók elkészítői általában a kevésbé szigorú követelmények és a szűkebb hatály mellett foglalnak állást. E különbségek ellenére a nem pénzügyi információk jelentésére vonatkozó uniós standardok alkalmazásának előírása a beszámolók elkészítői körében is jelentős támogatottságot élvez. Azok a pénzügyi intézmények, amelyek egyszerre felhasználók és beszámolók elkészítői, a szigorúbb beszámolási és bizonyossági követelményeket, valamint a tágabb hatályt támogatják inkább, szemben a legtöbb nem pénzügyi ágazatbeli vállalattal.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?

A felhasználók számára előnyös lesz, ha könnyebben, több vállalattól juthatnak hozzá összehasonlítható, releváns és megbízható nem pénzügyi információkhoz. Ez csökkenti a pénzügyi rendszerbe való befektetés kockázatát, növeli a pozitív társadalmi és környezeti hatásokat kiváltó vállalatokba irányuló tőkemozgásokat, és a vállalatokat elszámoltathatóbbá teszi. A javasolt alternatíva biztosítaná, hogy ilyen jellegű információkat (az összes korlátolt felelősségű társaság árbevételének 75 %-át kitevő) 49 000 vállalat jelentene, szemben (az összes korlátolt felelősségű társaság árbevételének 47 %-át kitevő) jelenlegi 11 600 vállalattal. Valamennyi nagyvállalatnak és a tőzsdén jegyzett vállalatok többségének alkalmaznia kellene nem pénzügyi információk jelentésére vonatkozó standardokat és bizonyosságra kellene törekednie a beszámolókban szereplő információkról. Összehasonlításképpen, becslések szerint a nagyvállalatoknak csupán 20 %-a alkalmaz standardokat, és csak 30 %-a törekszik valamilyen típusú bizonyosságra. A javasolt alternatíva közvetett pozitív hatást gyakorol majd az alapvető jogokra, a környezetre és a társadalomra, mivel a szigorúbb beszámolási követelmények javíthatják a vállalati magatartást. Például a jelenleg az NFRD hatálya alá tartozó vállalatok mintegy 45 %-a új átvilágítási eljárásokat fogadott el környezetvédelmi vagy emberi jogi kérdésekre vonatkozóan a hatályos NFRD-követelmények miatt.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?

Az előnyben részesített alternatíva becsült összköltsége a beszámolók elkészítői esetében 1 200 millió EUR egyszeri költség és 3 600 millió EUR éves rendszeres költség. Uniós szintű fellépés nélkül a beszámolók elkészítőinek költségei várhatóan egyébként is jelentősen emelkednének, mivel a felhasználók egyre inkább koordinálatlanul kérnének információkat, továbbra sem lenne egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a vállalatoknak milyen információkat kell jelenteniük a felhasználók igényeinek kielégítése érdekében, valamint folyamatosan nehézségekbe ütközne az, hogy a beszámolók elkészítői a beszállítóktól, az ügyfelektől és a befektetést befogadóktól beszerezzék azokat a nem pénzügyi információkat, amelyekre a beszámoláshoz szükségük van. Mivel nem állnak rendelkezésre kellően részletes adatok, lehetetlen kiszámítani azokat a költségeket, amelyek új szabályok hiányában a beszámolók elkészítőinél keletkeznének. Becslések szerint a standardok alkalmazása vállalkozásonként évi 24 200–41 700 EUR költségmegtakarítást eredményezhet (körülbelül évi 280–490 millió EUR a jelenleg az NFRD hatálya alá tartozó vállalkozásoknál, illetve évi 1200–2000 millió EUR az előnyben részesített alternatíva esetében), amennyiben a standardok miatt nem lenne szükség további információkérésekre. Az előnyben részesített alternatíva nem gyakorol jelentős negatív hatást a társadalomra, a környezetre vagy az alapvető jogokra.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

Az érintett vállalkozásoknak a költségek általános növekedésével kell szembenézniük (lásd az előző szakaszt). Az előnyben részesített alternatívának azonban a vállalkozások rezilienciáját is javítania kell, mivel a beszámolás javulása növeli a vállalkozások tájékozottságát a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat illetően, és javítja a kockázatkezelést. Emellett a fenntarthatóbb vállalkozások számára is előnyöket kell, hogy eredményezzen, mivel a fenntarthatóság éllovasai könnyebben azonosíthatók lesznek. A beszámolási követelmények a tőzsdén jegyzett kkv-k kivételével nem vonatkoznának a kkv-kra. A kkv-k számára azonban egyszerűsített beszámolási standardok kerülnek kidolgozásra, amelyeket önkéntes alapon alkalmaznának. E standardok révén a kkv-k eleget tudnának tenni a nagyvállalati ügyfelek és bankok tájékoztatás iránti igényeinek, és támogathatnák azok hozzájárulását és részvételét a fenntartható gazdaságra való átállásban.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és a közigazgatásra gyakorolt hatás?

A végrehajtási költségek becsült összege 35,5 millió EUR, és évente további 5 millió EUR a digitális ad hoc folyamatok fejlesztésével és a digitális nyilvántartások karbantartásával kapcsolatban, amit az ezen kezdeményezés részét képező, a nem pénzügyi információk digitális jelölésére vonatkozó követelmények tesznek szükségessé. A végrehajtási prioritásoknak a nem pénzügyi információk jelentésére való összpontosítása további költségekkel is járhat a tagállamok számára.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Az előnyben részesített alternatíva esetében fennáll a kockázata annak, hogy az uniós vállalatok nagyobb beszámolási költségekkel szembesülnek, mint a nem uniós vállalatok, ami negatív hatással van nemzetközi versenyképességükre. Ugyanakkor a globális vállalatok közül néhányan valószínűleg önkéntes alapon döntenek a kötelező uniós standardoknak való megfelelésről, más joghatóságok pedig már most bevezetnek követelményeket vagy szakpolitikai kezdeményezéseket a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek terén. Emellett az uniós vállalatok versenyképessége hosszabb távon valószínűleg javulni fog, ha az uniós standardok felgyorsítják a globális összehangolást, és befolyásolják a lehetséges jövőbeli globális standardokat.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

Az értékelésre akkor kerül sor, amikor elegendő bizonyíték (azaz legalább 3 évnyi adat) gyűjthető a kezdeményezés hatásairól, figyelembe véve a kezdeményezés lehetséges átültetéséhez és alkalmazásához, valamint az adatgyűjtéshez szükséges időt.